1996-ban az első KORG és egyben első szinpadképes hangszeremmel az X5D-vel lépett a hangszeres életem a kamasz korba. Megismerkedtem a PC-s zeneszerkesztéssel (akkor még Windows 3.1-en) és megkezdődött a MIDI-s kütyük gyűjtögetése, csereberéje, a keresgélés, a kísérletezés, ami a mai szinti-mániához vezető utat alapozta meg.

 

A Korg X5D már lehetővé tette, hogy a mélyebb hangszínszerkesztéssel, jobban hozzáigazítsam a hangkészleteimet a zenekar hangzásához és ez a szemlélet újabb nézőpontokat adott, amelyekkel egy szintetizátor tudására és lehetőségeire tekinthettem. 

Innen már csak egy ugrás volt a lejtő, ahonnan már nincs megállás hogy minél több eszközt és márkát ki akarjak próbálni, felhasználni az új hangzásokat és a zeneszerkesztésben is több fázist meglépjek a Win 3.1-es rendszertől a mai, VST korszakig.

Aki ismeri az érzést, az tudja mit jelent szinti-mániásnak lenni :-)

 

1994 szeptember-október környékén kaptam Szüleimtől első nagybillentyűs hangszeremet, egy YAMAHA PSR-510-est. Ezzel a hangszerrel kerültem a Narancsvirág zenekarba és a zongoratanulás, meg zenekarozás mellett újabb dalszerzői széria is kezdetét vette. Na meg összeállítottam egy műsort vendéglátós célokra is.

 

A PSR-510 volt az első komolyabb hangszerem és már dinamikus, nagy billentyűs modell volt. AWM hullámtáblás hangkeltésével már a hangszerek felismerhetőek voltak, szebben szólt mint elődje az FM hangkeltésű PSS-580. Ez is öt sávos szekvenszerrel volt felszerelve és szintén szerkeszthető volt a kíséret-automatikája. Mindezeket 28 hang polifónával szólaltatta meg, ami bizony gyakorta elfogyott. Bár a hangszíneit nem lehetett megváltoztatni, de rendelkezett a GM szabvánnyal, meg egy kis zengető-visszhang effektel, ami megnövelte a lehetőségek számát az alkotásban. Ezen a hangszeren a korábbinál mégtöbbet komponáltam, melyek megmaradtak kazettán és olykor táplálkozok ma is azokból a szerzeményekből, időről-időre előveszek és újra feldolgozok közülük egy-egy számot. A kép akkor lett teljes, mikor kaptam hozzá egy YAMAHA MDF-2-es lemezegységet. 1995-től sok-sok alkotást készítettem, még mindig a saját örömömre, bár egy cukrászda teraszán próbálkoztam Vangelis, Mike Oldfield, Ocarina és hasonló instrumentális előadók számaival, megtűzdelve néhány saját szerzeménnyel is. Ebben volt nagy segítségemre, hogy a szekvenszerben megszerkesztett dalokat az MDF-2 Standard Midi File (SMF) formátumban képes volt floppy lemezre rögzíteni és akár playlistából visszajátszani.

 

Játszottam a PSR-510-el cukrászdában Vangelis-t, Mike Oldfield-ot, meg saját dalokat, PUB-ban Illést, Fonográfot és betársultam vele a Narancsvirág Country Zenekarba is. Valamikor ekkor született meg bennem a valódi hangszeres zenész.

 

 

1992-1994 - Az első hangszer

2010.07.13. 11:22

  1992 tájékán vásároltuk első kisbillentyűs hangszeremet egy YAMAHA PSS 580-ast. A tájékozatlanságomat bizonyította, hogy amikor volt egy dindugós mikrofonom, azt bedugtam a szinti MIDI bemenetébe, hátha megszólal a hangszóróban :-). Egy kis utánajárás után azért kiderült, hogy a MIDI mire is jó valójában.

 
Ennek a hangszernek volt egy 5 sávos szekvenszere és az automata kíséret is programozható volt, bár a billentyűzet még kis méretű és dinamikátlan volt. Rengeteg szerzemény született vele a puttyogós Für Elise-től kezdve a szerelmes dalokig, persze csak a saját kedvtelésemre. A honvédséghez is magammal vittem 93-94-ben. Megesett, hogy éjszaka ügyeletes szolgálat alatt az ügyeleti asztalnál fülhallgatóval nyomattam… hogy mit, arra már nem is emlékszek, talán vendéglátós nótákat.
 
1994-ben szereltem le a honvédségtől és még elcipeltem a PSS-580-at a Szófia utcai Zeneiskolába, ahol Esze Jenőnél felvételiztem vele. A sikeres felvételi után Esze Zsolt vett kezelésbe, akitől zeneelméletet és táncdalokat tanultam zongorázni. Ezzel kezdődött el a tulajdonképpeni zenei pályafutásom.
 

1990-1992 - Gépzene

2010.07.13. 11:07

  1990-ben megérkezett a mi háztartásunkba is az akkor méltán népszerű és azóta legendássá vált Commodore 64 "személyi számítógép". 

Az első zenéhez hasonlító élményem a C64-hez fűződött. Volt hozzá egy RockMonitor nevű program, azon ügyködtem sokat. Ez egy négysávos tracker szerű program volt, amit nyugodtan tekinthetünk a PC-s Fasttracker előfutárának. A hangszínek keltése volt benne a legérdekesebb. Több hangszínt is előállíthattunk a szűrők, hullámformák rengeteg paraméterének megadásával, aztán össze is lehetett gerjeszteni az ún. oszcillátorokat. Nem mondom, hogy ezzel sokkal hallgathatóbb alkotások születtek, de a zenéhez már közelebb álltak... soroljuk be "kortárs" művészetnek :-)

 

 

1987-1990 - A kezdetek

2010.07.13. 10:53

  1987-88 környékén kezdtem el ismerkedni a számítógéppel. Ekkor egy ENTERPRISE 128 számítógépen próbálkoztam a rajzolgatással és a zeneírással. Fogalmam sem volt hogyan működik, ezért a futó demó programot leállítottam amikor épp a zene ment, a gépben maradt programrészletből kimásoltam a zenére vonatkozó részt, majd azt fejtegetve elkezdtem magam is kreálni valamit. Na annak sem ritmusa, sem dallama nem volt, persze az eredmény emberi fül számára hallgathatatlan lett, de az elv nem volt rossz 13 évesen :-)

 A kézikönyve végén a példaprogramok között volt egy kis szinti programocska, amit begépeltem ezután nyomtam le az első hangzó billentyűket.

 

Egy működő példányt ma is őrzök az Enterprise 128-ból :-)

 

 

 

Bevezető

2010.07.13. 10:44

  Régóta tervezem egy ilyen összefoglaló blog megírását, de valahogy mindig elmaradt. Most végre erőt veszek magamon és elindulok a kezdetektől. Nem lesz itt szó nagyon profi hangszerekről, meghökkentő megoldásokról, de talán más is érdekesnek találja és esetleg ráismer saját pályafutásának az állomásaira is.