1990-ben megérkezett a mi háztartásunkba is az akkor méltán népszerű és azóta legendássá vált Commodore 64 "személyi számítógép". 

Az első zenéhez hasonlító élményem a C64-hez fűződött. Volt hozzá egy RockMonitor nevű program, azon ügyködtem sokat. Ez egy négysávos tracker szerű program volt, amit nyugodtan tekinthetünk a PC-s Fasttracker előfutárának. A hangszínek keltése volt benne a legérdekesebb. Több hangszínt is előállíthattunk a szűrők, hullámformák rengeteg paraméterének megadásával, aztán össze is lehetett gerjeszteni az ún. oszcillátorokat. Nem mondom, hogy ezzel sokkal hallgathatóbb alkotások születtek, de a zenéhez már közelebb álltak... soroljuk be "kortárs" művészetnek :-)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.